Akkor most utazz el a fájdalomba,
Aztán pedig gyere vissza
Megszépülve s szabadon,
Mint ahogy a madarak szállnak,
Az élet ennyi, de
Ha akarod, Veled megyek,
És akkor nem is kell
Visszajönnünk ide
-------------------------------------
Ne vegyétek el
Ne vegyétek el tőlem a fájdalom
A fog vacogtató fájdalom bíbor virágát
Jégcsap szívű fagyos tekintetű büszke nők...
Ahogy Ti a testet úgy én a lelket szülöm meg vele
Ne vegyétek el el mert ha nem fájhatok kint
Belül fogok üvölteni amíg meg nem halok
És akkor soha nem fog megszületni sorsunk
A mi sorsunk másik fele
Ne vegyétek el inkább oltsátok belém szeretve tisztelettel
Tisztán ahogy a hajnal oltja mindnyájunkba a fényt
És belélegezteti velünk a szerelem illatát
Veled is velem is mindenkivel
Eddig nem szerettél rendben van nem baj
De csak azért nem az mert már elmúlt
Holnaptól mezítláb énekelj rám
Sőt mezítláb táncolj értem a szirmokon
Ha kérem - amíg engem a forró verejték kiver
-------------------------------------
Ne akarj szerelmes lenni
Ne akarj szerelmes lenni
Csak szeress nagyon
És ha majd nagyon szeretsz
Előbb-utóbb szerelmes is leszel
Az élet általában mindenért megfizet
De Érted nem ad ki pénzt
Téged - hogy elhozzon ide -
Onnan ahol most vagy ingyen vesz el
-------------------------------------
Akarom ezt?
Belelátni a pokol legmélyebb bugyrába?
Honnan tudjam? Egyébként nem kérdezte senki...
Ha majd egyszer eljutok oda,
Ahol már nem fogok tudni kezdeni semmit se magammal,
Majd rohanni fogok rettegve, sírva, könnyesen ki