2018. március 29.

Hosszú


Kedves Katinka! Az olimpiai aranyak után megmutattad, hogy egy nagyon másik síkon is le tudod győzni magad. Eddig is nagyon szerettelek, de most megint nőttél a szememben, nem is keveset. A pokoljárások után mindig máshogy folytatódik az élet, mint ahogy előtte zajlott, de nem baj, sőt ez a normális, és ezt el is kell fogadnunk. Viszont nagyon fiatal vagy még, egy nagyon nagy történet áll még Előtted. Kevésbé versenyzőként talán, lehet, hogy inkább emberként és azon belül nőként, de én még egy nagy úszó visszatérésedre számítok, úgy érzem, az még benne van a pakliban, illetve az még kell, hogy utána nyugodtan lehessen mást csinálni. Egyszer, csak egyszer még szeretnélek a dobogó tetején látni, és szeretném Veled sírni a magyar himnuszt, kérlek szerezd meg nekem ezt az élményt, és szerezd meg magadnak is!