2017. július 25.

Az embert kell félteni aki a nehéz kérdéseket nem meri feltenni nem mer belenézni abba a világba amelyet létrehozott nem meri felismerni a kapcsolatot a körülötte és a benne magában lévő borulások között igyekszik elhitetni mindenkivel főleg pedig magával azt a teljesen alaptalan feltételezést hogy a külső és a belső két különböző sík amelyek nem játszanak össze és a külső pár egyszerű praktikus szabály alkalmazásával rendbe tehető akkor is ha a belső nincs gondozva Az embert féltem aki menekül a civilizációjába a külső fejlődéseibe az általa felépített torz rendszerek működtetésébe saját belső megoldatlanságai elől és közben a belső utakat nem járja végig mert nem is tudja nem is érzékeli azok létét úgy hanyagolja el magát a saját életét mint eddig a történelem során még egyszer se az embert féltem aki erre azt mondja h nem baj nem érdekes sőt fel se merül benne h máshogy kéne mert a zaj mindent túlharsog mert a lélek le van ugatva h kuss dolgozz nem látod?! Az embert féltem igen azt aki én vagyok aki Te vagy aki mindenki és aki végtelenül halott dolgokkal foglalkozik mert az élő dolgokat kiirtotta maga körül h fejlődjön de közben arra ami igazán fejlődés lett volna a saját felnövekedésére a saját kibontakozására a saját emberré válására nem gondolt Olyan körülményeket hozott létre amelyek között az anyagi virágzik de a szelleminek a híre is elfelejtődik Mindannyian áldozatok vagyunk egymás áldozatai SENKI SEM TEHET A MAGA BŰNÉRŐL DE MINDENKI TEHET A MÁSIKÉRÓL na így nézzünk egymásra és csodát fogunk látni...