Emberi alaptermészet (levélrészlet)
Létezik olyan h emberi alaptermészet és annak ellenére h a körülöttünk lejátszódó folyamatok jó része mögött meghúzódó törekvések ezt a tényt el akarják szabotálni ki akarják törölni a tudatunkból az embert belső lényegétől meg akarják fosztani pojácát majmot lelkesen termelő klón bábút akarnak csinálni belőle azt akarják és azért végzik a különböző gonosz manipulációk hosszú sorát h egész másra kapott embersége szellemi energiáit látszatokon élje ki és ne induljon el kifelé a bódulatból h energiáit ne a szellemi hagyományai sőt a benne magában sokkal régebb óta kijelölt utak feltérképezésére és az azokon való járásra fordítsa hanem inkább hazudja le maga és mások előtt még a létezésüket is h az emberség mint olyan feloldódjék egy nagy globális felmelegedésben és minden mindennel összemosódjék h ne legyen egyetlen olyan erőtér sem amelyben bármi lényeges megtörténhetne és ennek vonalán tényleg megszűnjék minden ami valaha is létezett ezt csinálni ezt hirdetne ezzel menni szóval csak azt akarom mondani h ez nekem most már nem pálya Mert körülbelül pont ez az amivel életem derekán a jeremiási fordulóponton hosszú kínlódások rettenetes szenvedések után és árán végre sikerül egy kicsit tudatosan is szakítanom körülbelül ez a szakítás az amit eddigi életemben az egyetlen valamire való eseménynek tartok...
Annyit harcoltam, hogy egészen belefáradtam, de nem baj,
Az ember nem arra van kitalálva, hogy a parnasszusain mélázzon,
Az ember arra van kitalálva, hogy a melegben izzadjon, a hidegben vacogjon,
Reggel a nappal süssön, este a széllel fújjon, éjszaka az esővel ázzon
Az ember nem arra van kitalálva, hogy a parnasszusain mélázzon,
Az ember arra van kitalálva, hogy a melegben izzadjon, a hidegben vacogjon,
Reggel a nappal süssön, este a széllel fújjon, éjszaka az esővel ázzon
Az ember arra van kitalálva, hogy a nappal süssön,
A széllel fújjon, az esővel ázzon, az árral mindent elborítson,
A nagy hegyekkel együtt remegjen, a vulkánokkal együtt kitörjön,
A ringlispílen is foroghat, szédülhet, játszhat, amíg kicsi,
De szálljon le róla, és adja helyét a Mókus örsnek,
Amikor csengetnek, amikor egy újabb kör jön
A széllel fújjon, az esővel ázzon, az árral mindent elborítson,
A nagy hegyekkel együtt remegjen, a vulkánokkal együtt kitörjön,
A ringlispílen is foroghat, szédülhet, játszhat, amíg kicsi,
De szálljon le róla, és adja helyét a Mókus örsnek,
Amikor csengetnek, amikor egy újabb kör jön
Szálljon le, és menjen el gyorsan messzire,
Derítse fel, hogy ki volt, és ki még ő most is legbelül,
S derítse fel, hogy kint, odakint mért nem az, akinek lennie kéne,
Ne kiválasztott célcsoportokat pátyolgasson támadva másokat,
Az egészet mentse meg! Az első nem nagy mutatvány,
A másodikról való lemondás viszont a világ
Legszomorúbb engedménye
Derítse fel, hogy ki volt, és ki még ő most is legbelül,
S derítse fel, hogy kint, odakint mért nem az, akinek lennie kéne,
Ne kiválasztott célcsoportokat pátyolgasson támadva másokat,
Az egészet mentse meg! Az első nem nagy mutatvány,
A másodikról való lemondás viszont a világ
Legszomorúbb engedménye
Talán mi vagyunk az utolsó generáció akiknek van minimális esélyünk arra h bizonyos kulcsfontosságú de már most is nagyon betemetett értésekre szert tegyünk az élethez végtelenül szükséges de már most is éppen h csak pislákoló lángokat tápláljunk Ha közülünk ezt a munkát senki nem végzi el az utánunk jövők se fogják elvégezni és az ő utánuk jövői meg pláne nem hiszen a mi érzékenységünk is rettenetesen fejletlen már belőlünk is csak nagy traumák tudják kihozni azt aminek természetesen kéne megmutatkoznia az övéké meg nyilván még fejletlenebb lesz vagyis nekik h ugyanoda eljussanak még nagyobb traumákat kéne elszenvedniük ha egyáltalán Félelmetes az ahol már ma is tartunk félelmetesen eltávolodtunk emberi lényegünktől és nem az a baj h emberi lényegen mindenki mást ért hanem az h az emberi lényeget nem érti senki Ha valamit akkor ezt felfogtam abból a dantei pokoljárásból amelyen keresztül mentem és most már elborzadva nézem h milyen hajszálvékony szálon múlott csak h vélhetőleg nem abban a kapitális hazugságban fogom leélni életem második felét is amelyben az elsőt leéltem Igen egy nagyon vékony hajszálon múlott csak és nem győzöm összetenni a két kezemet h volt az a hajszál Ne gyere velem ha nem tartasz ott ahol én majd akkor gyere velem amikor ott fogsz tartani Ne gyere velem csinálj mást de én nem fogok eltántorodni attól amit mindennél fontosabbnak érzek mert flegma fölényes szavakat használsz a törekvéseimre Nem tudom hogy kell ezt jól csinálni honnan is tudnám senki nem tudja de ez nem ok arra h ölbe tett kézzel sopánkodjak vagy rezzenéstelen arccal nézzem Róma pusztulását Fogok sokat futni fogok sokat dolgozni ha A visszajön hozzám nagyon fogom szeretni amíg nem jön vissza nagyon fog hiányozni de az utóbbi nem olyan érdekes fogok sok személyes időt tölteni az életemben az életemmel mert azt lehet függetlenül attól h az ember éppen milyen tevékenységet űz és közben igyekszem éber maradni lesni h mi lesz hogyan tisztul a köd hogyan áll össze a puzzle mert tudom egész biztos vagyok abban h ettől összefog hisz eddig sem volt másként Mérges voltam Rád sokszor mert azt éreztem h visszatartasz és sokakra másokra is akiken ugyanezt éreztem Most már világosan látom h Nélkületek sehol se lennék kellett nekem ez a harc h közben kijöjjön minden ellenállás belőlem a magam ellenállása és a magam tehetetlensége szükségem volt Rátok h ellenetekre felnőjek és a magam lábára álljak Tudom h mi a dolgom és fogom tenni amíg bírom Nehéz távlat de jó most megyek a stadiba ma már csak 18 kör lesz mert már elég késő van...