Látók nélkül
Pedig mondták,
Hogy oda nem szabad várost építeni,
Mert szent hely az, de a döntéshozók csak legyintettek:
"Badarság, nincs rá tudományos bizonyíték!"
Hiába rimánkodtak a sámánok,
Hiába magyarázták kézzel-lábbal, hogy ne,
Mert baj lesz belőle, mert le fog sújtani a nagy harag,
Az építkezést mégis csak véghez vitték
Véghez vitték, és tíz évig szép is volt, de egy nap kitört a pokol,
A fényes paloták felrobbantak, nem maradt belőlük más,
Mint pár fekete, üszkös faldarab,
A függőkertek is mind porrá, szénné égtek
Hol vagytok sámánok, hol vagytok értő, nagy királyok?
Mitológiák tiszta, nemes lelkű, öntudatos, ezerarcú hősei...
A bűzölgő hamuhegyek ma mellettetek tanúskodnak,
A füstös csonkok igazat adnak néktek
Igazat adnak, és a szégyen, hogy én is
A döntéshozók között nőttem fel, úgy mar,
Ahogy e város minden ékességét marta,
Ette szét a borzalmas tűzfolyam
Én is raktam a házam falát, s közben zavartam el a sámánokat,
És most nélkülük, a látók nélkül kell tapogatnom vakon
Lelkem sötét terében e sivár romhalmazon,
Mely, mint a kopár puszta kint, belül pont olyan