2017. augusztus 10.

Persze h volt temérdek ellentmondása a többi nép fejlődésében is nem ez a baj hanem az h a durva nagy tudósaink is csak belülről néznek az európaiságra és azzal a durva nagy tudományuk ellenére se mennek semmire Az igazi kontextusba nem merik behelyezni azt ami itt történik körülöttünk meg velünk Van egy tündöklése csúcsán nyilvánvalóan túljutott vagyis leszálló ágba került civilizáció ami a korábbi életszakaszai során maga alá gyűrt mindent vagyis a történelem során most először valódi veszélye annak h egy egyébként teljesen természetes hanyatlás ne csak egy régió hanem a Föld egész lakosságának sorsát megpecsételje Erre eddig még nem volt példa ebben egyedülállóak vagyunk és egy ilyen civilizáció fiának lenni a Te szégyened meg az enyém is ugyanúgy Ez az a pont ahonnan el kéne indulni nem pedig a fellegekbe helyezett önmentő önsajnáló képzelgések színes buborékait kéne fújdogálni a föld felé Ez az a pont ahonnan nézve marhára leszarom h belső ázsiában is háborúztak egymással a törzsek mert az ilyen hasonlítgatásoknak egyszerűen nincs releváns üzenete illetve az csak masszívan ideologikus ködfújás még akkor is ha egy akadémikus csinálja Azzal a teljesen nyilvánvaló veszéllyel h miattunk fog kipusztulni az egész emberiség állítod Te szembe azt a hipertudományos de kőhalott bénázást amely az égvilágon semmit sem tud felmutatni hogyan is tudna amikor csak azzal van elfoglalva egy virtuális ház düledező falait illetve a maga kis renoméját támogassa belülről Ezek a faltámogatók akkora lovat kaptak sokáig mintha királyok lettek volna és most szép lassan kiderül h a királyságuk egy kalap szart se ér Egyre tudatosabban kerülöm a civilizációs főáramok poklát és egyre tudatosabban fordulok a perifériák a határterületek a végek felé mert ott még van egy kis élet ami szítható Bizonyára szokatlan a viselkedésem egyébként számomra is az hisz ezeken a területeken még sohasem jártam és közben persze h csinálok ezer olyan dolgot is amelyet már másnap megbánok de az még mindig kisebb baj mintha nem csinálnék semmit mintha azzal lennék odáig meg vissza h mennyi pénzt termelek a cégemnek meg h milyen csillogó tökéletességgel tologatom a nagy semmit az asztal egyik sarkáról a másikra Nem vágyom sem letisztult sem felmagasztalt költőiességre nem azért írok h valaki majd keblére öleljen h milyen gyönyörű művet hoztál létre egyáltalán nem vágyom semmi olyanra amelyet ez a vak és gyilkos rendszer szeretne nekem adni ebből az egész agyament és félelmében betonbunkerbe vonult bagázsból vagyis saját magamból is az én saját életemből is legalábbis abból amit eddig csináltam marhára elegem van Egész biztosan tudom h van más csak annak a másnak a megtalálásához először ezt itt kell hagyni illetve ahhoz először ebből a leprából ki kell gyógyulni Lehet h csapot papot nem kell itt hagyni de valószínű h a papot azért nem árt Nem fogok nobel díjas elméleteket felállítani az életem hátralévő évei során sem de remélem hogy többre fogok jutni mégis mint azok akik úgy széles látókörűek állítólag h még a saját kis vackuk küszöbét sem lépték át soha...